Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Keresztbe vagy nem keresztbe?

Manapság nagyon sok ember választja közlekedési eszközként a kerékpárt. A koronavírus-járvány idején különösen megnőtt a bringák iránti kereslet.
 
A bringázás tulajdonképpen nem csak a kerékpár megvásárlásáról szól, hanem annak karbantartásáról és helyes használatáról is. Ebben szeretnék segítséget nyújtani azoknak az embereknek, akik erre nyitottak, és meg szeretnék őrizni kerékpárjuk állapotát és megtanulni használni azt.
 
Az első, és talán legfontosabb dolog, hogy a magasságunkhoz, testalkatunkhoz méretben legjobban illő kerékpárt vásároljuk meg. Ebben nagy segítséget nyújt a mérettáblázat, amellyel pontosan meg tudjuk határozni a számunkra ideális modellt.
 
A megfelelő méret kiválasztása után érdemes beállítani a nyereg magasságát, majd a fék- illetve váltókarokat. A nyereg magasságát úgy állíthatjuk be, hogy a pedálon állva, nyújtott lábbal, hogy elemelkedjen a fenekünk a nyeregtől.
A karok beállítását a legegyszerűbben úgy tehetjük meg, hogy felülünk a kerékpárra, majd a karunkat kinyújtott állapotban a kormányra helyezzük. (Fontos, hogy a csuklónk is egyenesen álljon, így tekerés közben nem hajlított csuklóval tudjuk kezelni a karokat.)
 
Miután a kerékpárunk minden részét beállítottuk a saját igényeinknek megfelelően, következhet a helyes használatának megtanulása
 
A bringák típusaitól függően meglehetősen sokféle váltót, illetve hajtást különböztethetünk meg. Térjünk is rá a címben található kérdés megfejtésére, amely a váltók, illetve a hajtáslánc helyes használatára kívánja felhívni a figyelmet. Alapvetően egy óriási probléma van a keresztbe váltással. Végtelenül egyszerű, drasztikusan igénybe veszi a hajtás elemeit. Leginkább a láncot, a lánc csapjai nem tudnak megfelelően felfeküdni a kazetta fogaira, ezáltal fokozottan kezdenek kopni.
Néhány alapvető információ, mely segíti a probléma megértését.
Minden kerékpár hirdetésben téves információként olvashatjuk, hogy egy bicaj 21, 24, 27 sebességes váltórendszerrel van felszerelve.A helyes megnevezés ilyen esetben a 3x7, 3x8, 3x9, stb. A legfontosabb szabály kerékpárunk váltóhasználata kapcsán, hogy a láncot lehetőség szerint tartsuk a kerékpár vázával párhuzamosan. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy egy 3x8-as rendszernél, az első váltó 1-es fokozatában hátul a felső 2, szélsőséges esetben a felső 3 fokozatát, középső tányérnál hátul a következő 4 fokozatot, szélsőséges esetben a középső 6 fokozatot, illetve elől a nagy lánctányérnál hátul az alsó 2, szélsőséges esetben az alsó 3 fokozatot használjuk. Gyorsan kiszámolhatjuk, hogy 3x8-as rendszer esetében, a sarkos esetek figyelembevételével összesen 12 fokozatunk van, a kezdeti 24 fokozat helyett. Nagyobb kvalitású kerékpároknál terjed az elől egy tányéros rendszer, amely megkönnyíti a felhasználást, hiszen egy váltóval kevesebb található a kerékpáron.
Ennél a kialakításnál fokozott igénybevétele van a láncnak, hiszen csak néhány fokozatban egyenes a láncvonal. A Shimano különböző technológiákkal próbálja meghosszabbítani ezen láncok élettartamát, amelyek ezáltal megfelelően használva egészen sok kilométereket tudnak teljesíteni.
 
 
A második felhasználó́ által elkövethető̋ hiba, miszerint a pedálokat nem forgatják, hanem „erőből” tekerik. Abban az esetben, ha a hajtókarokat nem megfelelő fordulattal vagy egy bizonyos fordulat (60) felett hajtjuk, óriási nyomaték ébred a láncon és a hajtás többi elemén.
Az ilyen jellegű felhasználás szintén lerövidíti a hajtást alkotó komponensek élettartamát és a tartósság rovására megy.
Amennyiben valaki komolyabban gondol a kerékpározásra, érdemes beszerezni egy pedálfordulat-mérőt, mely segít ennek monitorozásában.
Természetesen versenyhasználat közben is előfordulhat, hogy az utolsó szakaszokon már elfáradunk, ezért nyomatékból tekerünk, hogy tudjuk a versenyt teljesíteni. Ilyen esetben bele van kalkulálva az alkatrészek korábbi meghibásodása, cseréjének esedékessége.